Potpourrik a mágiában (átdolgozott verzió)

Maga a potpourri egy illatos növényekből, szirmokból, levelekből, magokból és fadarabokból álló keverék. A potpourri lehetséges elődei már léteztek az ókorban is, de a készítésük a reneszánsz alatt érte el a csúcspontját. Ekkoriban e keverékeket a levegő tisztítására használták, de néhány receptnek betegségek terjedését gátló hatást is tulajdonítottak. Ezeket mágikus célokra nem alkalmazták, kimondottan ilyen típusú felhasználásuk Scott Cunningham könyveiben merül fel először. Mr. Cunningham azt tételezte fel, hogy a potpourri ereje az illatában van, melynek már a belélegzése is mágikus hatásokkal jár, amit az csak még tovább fokoz, hogy így a varázslatot, az illatmolekulákkal együtt, a saját testünkbe vesszük. 

A mai gyakorlók kimondottan ajánlják őket egy otthon, vagy egy szoba légkörének megváltoztatását célzó varázslatokhoz, mivel ezen mixtúrákat eleve hasonló célokra tervezték, ha kicsit földhöz ragadtabb céllal is. Másik lehetséges alkalmazásuk szerint egy dobozban, vagy más, légmentesen lezárható helyen kell őket tartani, és naponta kinyitni őket, belélegezve illatukat és elképzelve varázslatunk célját. Egy harmadik modern módszer szerint, elég a mixtúrába belerakni egy tárgyat pár napra, hogy az „feltöltődjön” a megfelelő mágikus erőkkel.  Nyitott edényekben is szokás persze őket tárolni, naponta megkeverve őket, hogy az illatuk újra felszabaduljon, illetve háromhavonta újat készítve belőlük – ezt a módot főként hosszú távú célokra ajánlják (pl. otthon védelme, egészség, szerelem vonzása). Jó légáteresztő zacskókban a ruhák közé is be lehet rakni őket a szekrénybe, hogy az illatuk egész nap veled tudjon maradni (ezt javasolják pl. vonzóbbá tételért). A potpourrikat egy vízzel teli edényben a tűzhelyre is tehetjük, ahol így azok míg forrásban vannak még intenzívebben bocsátják ki illatukat. Ezen esetben, vagy egy-egy különleges alkalomra még nem száraz növényi anyagokból is készíthetünk keveréket, igaz a nyers hozzávalók miatt az igen rövid életű lesz.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy hogyan is nyeri el mágikus tulajdonságait egy potpourri. A mágia mechanikus elképzelését vallók szerint, a hozzávalók eleve mágikusak voltak, a keverék összetétele csak specifikálja, hogy milyen hatást is fejtsen is. Ezen elképzelés szerint elég elkészíteni a potpourrit, és valami olyan helyen elhelyezni, ahol az kifejtheti tulajdonságait. Ezt néha pontosítják azzal, hogy az ilyesmik azért lesznek varázslatosak, mert kimondottan mágikus céllal, intencióval készítettük el őket. Egy másik feltételezés szerint a lényeges lépés a késztermék szavakkal való „elvarázsolása”, hogy az tisztában legyen azzal, milyen célra is kell, hogy kifejtse mágikus erejét. Megint másik elképzelés szerint, ezt az „elvarázslást” még ki kell egészíteni egy „energiákkal való feltöltéssel” is, ugyanis ez a mozzanat adja majd a mágikus hatalmát a keveréknek. Egy újabb elgondolás alapján egy felsőbb erőhöz (istenséghez, szellemhez) kell az "elvarázslás" során petíciót intézni, hogy majd az ő ereje által működjön a varázslat, mások szerint pedig (és az én véleményem alapján is) a hatásósság érdekében a felhasznált növények szellemét érdemes megszólítani.

Bármi is legyen az igazság a potpourrik mágikus erejére vonatkozóan, az biztos, hogy az illatok nagy hatással tudnak lenni ránk. Hiszen a szaglás igen fontos szerepet játszik az emberiség életében, és vele együtt a szagok is: hatással vannak a hangulatunkra, emlékeket idézhetnek fel bennünk, éhségérzetet kelthetnek, sőt még az ételek íze sem ugyanaz nélkülük. Egyesek már ezt az „aromaterápiát” is varázslatnak mondanák, míg mások (mint én is) egyszerű pszichológia reakciónak. 

Elkészítésükről

Potpourrit manapság sok helyen lehet kapni, viszont a boltokban található keverékek főképp mesterséges anyagoknak köszönhetik az illatukat és a színüket. Mivel így nem sok közük van a valódi növényekhez, mágikus hatásuk is elenyésző. Viszont potpourrit készíteni nem nehéz, így ezt te magad is megteheted az otthonodban, a következő képen: 

• Alapvető, mégis nagyon  fontos mozzanat: gyűjts össze minden hozzávalót. A növényi részeknél fontos, hogy teljesen szárazak legyenek, vagy a penészedés veszélyét kockáztatod. Ha egy recept valamilyen növény illóolaját írja elő, azt ne helyettesítsd a növénnyel, hacsak nem ajánlják külön.
• Tegyél magad elé egy nagy tálat és rakd bele a hozzávalókat és jó alaposan keverd össze őket. Egy forrás szerint csak óvatosan szabad összekeverni őket, míg a másik szerint erőteljes mozdulatokkal, mintha tésztát dagasztanál. Én a gyengédebb módszert ajánlanám, ha fontos az, hogy felismerhetőek maradjanak az egyes összetevők, viszont ha nem, akkor mindent bele!
• Ha illóolajakat is előírnak hozzá, akkor először keverd össze a száraz anyagokat, majd add hozzá az olajat és még egyszer jó alaposan dolgozd át.

Fixálókról:

Érdemes fixálókat adni a keverékekhez, melyeknek az a feladata, hogy segítsék az illat tovább való megőrződését. Ezenkívül az illóolajokat is úgy érdemes a potpourrihoz adni, ha előtte a fixálóban kevered el. Hat-nyolc csészényi szárított növényhez három teáskanál fixáló ajánlott.

Az egyik legkedveltebb fixáló a porított íriszgyökér, amit te magad is könnyen elkészíthetsz. Fogd egy írisznek (mindegy milyen fajta) a gyökerét, és vágd le róla a leveleket és a gyökérszőröket. Alaposan mosd meg, és reszeld le. Egy papírlapon terítsd szét a reszeléket, és tedd ki azt a napra száradni (nap híján alacsony hőmérsékleten, nyitott ajtó mellett a sütő is megteszi). Megszáradás után mozsárban porítsd el, és ilyen formában használd.

Egy másik lehetséges fixáló a citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit, mandarin, stb.) héja. Ehhez most meg a gyümölcsöt, majd pucold meg. A friss héjról távolítsd el a fehér részt, a maradékot pedig aprítsd fel. Szárítsd az íriszgyökérhez hasonlóan (én szeretem a radiátorok tetejére is rárakni a citrusok héját száradni). Ezenkívül ezeknek a fajoknak az őrölt magjai is jók még fixálónak.

Pár dolog, amit még érdemes észben tartani:

• Ha nem akarod a keverékedet azonnal felhasználni, akkor érdemes várni az elkészítés után kb. hat hetet. Általánosan ennyi szükséges ahhoz, hogy a növények illatai összeálljanak. Ezután szabadon fel lehet használni őket, viszont a potpourrik illata csak javul az idő múlásával (persze csak zárt edényben tartva), és nincs szavatossági idejük. Ha saját recepten dolgozol, akkor jó ha tudod, hogy a potpourri az elkészítés után legalább két hétig nem fogja elnyerni a végleges illatát.
• A potpourrit érő napfény segíti az illatának felszabadulását, de így gyorsabban el is fogja azt veszteni, és vele együtt a színét is.
• Ami mehet egy potpourriba: illatos növényi részek, szép levelek, kéregdarabok, szárított gyümölcsök, bogyók, virágszirmok és illóolajok. Az illóolajokkal viszont érdemes finoman bánni, vagy azok elnyomják a növények illatát.

Források:

Raven Womack: The Raven's Flight Book of Incense, Oils, Potions and Brews 

Judith Hawkins-Tillirson, Nancy Wasserman: Herbal Magick

Scott Cunningham,David Harrington Spell Crafts: Creating Magical Objects

Marian Singer Magick for the Wild Woman: A Sassy Spellbook for Women Who Want it All

Barbara Pleasant: The whole herb: for cooking, crafts, gardening, health, and other joys of life

Raven Womack: The Raven's Flight Book of Incense, Oils, Potions and BrewsJudith Hawkins-Tillirson,Nancy Wasserman: Herbal Magick
Scott Cunningham,David Harrington Spell Crafts: Creating Magical Objects