Január hatodikán, vízkereszt napján véget ér a karácsonyi tizenketted, és vele a napfordulós kísértetek időszaka is. Ám ezt megelőzően még egy éjszakát át kell vészelni az embereknek, ami december 25-éhez és újévhez hasonlóan szintén sok rítust és babonát vonzott magához. Továbbá ezen az estén még járnak a napforduló rémei és ajándékhozói, vagy azok közeli rokonai.
Olaszországban a gyerekek kihelyezett zoknijába egy Befana névre hallgató boszorkány hoz ajándékokat. A rosszaknak hamut ad, míg a jókat megjutalmazza. A neve az epifánia (magyarul vízkereszt) kifejezésből származik, habár alakjában egyesek valamilyen régi germán istennőt is felfedezni vélnek.
Az orosz vidékeken egy Befanához hasonló, Babuska (Nagymama) névre hallgató vénasszony kedveskedett meglepetésekkel a fiataloknak. Befanához hasonlóan, a keresztény eredetmonda szerint ő is összetalálkozott a három napkeleti bölccsel, akik éppen a kis Jézushoz tartottak, ám lusta volt velük tartani. Csak később szánta rá magát, ám a Jézuskát már nem lelte, így helyette minden kisgyereknek kénytelen ajándékot adni.
Kicsit árnyaltabb a képe a német területeken ismert Perchtának (akinek több névváltozata is létezik), akit szintén kimondottan vízkereszt napjával, illetve annak előestéjével hoztak azonosítottak. Többen a nevét is az ezen éjszakára használt német kifejezésből származtatják (egészen pontosan a giperchta Nacht-ból). Sokszor mint gyerekeket ijesztgető mumus említődik, aki a rosszaknak felvágja a hasát. Ám a hasfelmetszést azzal is ki lehet vívni tőle, ha valaki nem eszik az estéjén egy zemmede nevű, lisztből, vízből és tejből készült ételt. De Perchta kedves is lehet, és megjutalmazza azokat, akik a kedvében tesznek. Őt a fonással, a női munkákkal, a termékenységgel, illetve a holt (vagy még meg nem született) kisgyermekek lelkeivel tartották kapcsolatban.
Végezetül még ezen az estén maguk a Háromkirályok is ajándékot hozhatnak a gyerekeknek a csizmájukba, a Mikuláshoz hasonlóan.
Görögországban még ma este járják a vidéket a kallikantzaroi démonok, akiknek ilyenkor a kéményben, mint egy búcsúajándékként Cipruson édességeket és virsliket raknak az emberek a kéménybe számukra. Még kis mondóka is létezik arról, hogy egy kis ételt kell adni nekik, hogy aztán eltávozhassanak a saját helyükre.
Források:
Clement A. Miles: Christmas in Ritual and Tradition, Christian and Pagan
William D. Crump: The Christmas Encyclopedia
John Cuthbert Lawson: Modern Greek Folklore and Ancient Greek Religion: A Study in Survivals
Ezzel pedig ez a Karácsony 12 napja című sorozat is a végére ért. Mindenkinek nagyon köszönöm a szorgalmas olvasgatást, és a sok pozitív visszajelzést!
Végezetül ez úton szeretnék mindenkinek nagyon kellemes vízkereszt estét kívánni! :)
Virág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése