2015. augusztus 5., szerda

Növények a mágiában: búzavirág

Latin név: Centaurea cyanus
Nem: feminin
Elem: víz
Bolygó: Vénusz
Csillagjegy: szűz
Felhasználható: szerelem, gyógyítás
Virágnyelv: őszinteség, elbűvölés

A mai latin elnevezése a hozzá kapcsolódó görög mítoszokból ered. A centaurea a kentaurokra utal, ugyanis amikor Khiron kentaurt Herkules megsebezte egy mérgezett nyíllal, állítólag ezen növény nedvétől gyógyult meg. A cyanus pedig, az ifjú Kyanus nevéből származik, aki Khloris istennőt szolgálta és mindig virágokat tett az oltárára. Amikor Kyanus meghalt, az egyik változat szerint az istennő búzavirággá változtatta, a másik alapján pedig róla nevezte el ezt a növényt. Mint ebből is látszik, az emberek már régóta kedvelik ezen színes szépségeket, sőt, még Tutankhamon sírjában is leltek belőle pár szálat.
Marcus Lucanus azt írja róla, hogy megégetve elűzi a kígyókat. Albertus Magnus pedig különlegesen hatásos varázsnövényként szól róla, akinek az úrvacsora napján 11 és 12 óra között kiásott gyökere, felmelegedésig a kézben tartva képes elállítani a vérzéseket. Hasonló célú használata széles körben ismert volt Európában egy időben: a gyökerét a szájban tartották, a nyakba akasztották, vagy porítva a sebre szórták. Ausztriában pedig ugyanezen részét szagolgatni kellett, egy ima elmondása közben, hogy elálljon az orrvérzésünk.Szemgyógyításra is gyakran alkalmazták még. Egyes helyeken a belőle font koszorún átnézve kellett a Szent János napi tüzet szemlélni, hogy jó legyen a látásunk. Máshol az év első búzavirágát a szemre tették, hogy megerősítse azt és védelmet adjon a betegségektől.
Sokszor szerepel szerelmi jóslásokban is. Az egyik módszer szerint, két még ki nem nyílt virágot kell leszakítani (egyet a párunkért, egyet önmagunkért) és a mellünkre tűzni. Ha csak az egyik nyílik ki, akkor a szerelem egyoldalú, de ha mindkettő, akkor viszonzott. Ha pedig sokáig virítanak, akkor hosszú kapcsolatra lehet számítani, ám ha rövid ideig, akkor csak egy nyúlfarknyira. Egy másik eljárás szerint egy szálát kell csak a zsebünkbe rakni, ami majd feléled és elhervad, attól függően, hogy szerelmi sikereink vagy kudarcaink várhatóak.
A búzavirág, mint azt a neve is sugallja, még a különféle gyomirtók ideje előtt igen gyakran nőtt nagy mennyiségben a búzatáblákon. Talán ezért is kapcsolta össze a kenyérrel a néphit: a német területeken azt tartották róla, hogy a kenyér megpenészedik tőle, ha a házba hozzuk. Valaha nagy viharok közeledésekor égették, miközben mélyen imádkoztak az emberek, hogy oltalmat nyerjenek a szélsőséges időjárástól. Az ír folklórban pedig Szűz Máriával hozták kapcsolatba és azt mondták róla, hogy ha március 15. és augusztus 15. között a házba vitték, szerencsét és védelmet hozott. De jónak tartották ártó varázslatok ellen és részét képezte egy szemmel verés elleni főzetnek is.


Források:
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
Marcel De Cleene, Marie Claire Lejeune: Compendium of Symbolic and Ritual Plants in Europe
Cora Linn Daniels, C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World 
Niall Mac Coitir: Irish Wild Plants: Myths, Legens & Folklore 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...