2015. január 4., vasárnap

Könyvszemlélő: The Call of the Horned Piper

Nigel Aldcroft Jackson: The Call of the Horned Piper


Ez a könyv egyike azon írásoknak, amik elsőként jelentek meg kimondottan a mai tradicionális boszorkányságról, még 1994-ben. Épp ezért, nem egyszer láttam már ezt a művet úgy megemlítve, mint ami a tradicionális boszorkányság iránt érdeklődők számára kötelező (habár ez talán nem is lesz olyan nagy dolog, ha számba vesszük az ilyen témájú művek csekély számát). Mindenesetre, én csak nemrég jutottam el a kiolvasásához és igaz, hogy elég érdekesnek találtam, de igen frusztrálónak, és hiányosnak is.

A könyv bevezetőjében egy gyors történelemleckével kezdünk a boszorkányságról. A következő fejezetekben rövid bevezetést olvashatunk a boszorkányi repülésbe, a khtonikus istennőképbe, valamint az Agancsos Isten domesztikálatlan/cenzúrázatlan formájába. Aztán betekintést nyerünk a szabbatok világába - nem mint a mai neopogány ünnepekbe, hanem mint egy másvilági összejövetelbe. Majd pár sor után a boszorkányok jeléről, áttérünk a sokkal szaftosabb familiáris szellemek témájára, külön kitérve a varangyok érdekességeire. Ezután egy nagyobb lélegzetvételű írás jön a tündérek földjéről, és itt is jelennek meg az első konkrét technikák: az, hogy a tündéreknek hogyan is mutathatunk be áldozatot, illetve két vizualizáció, mely segítségével (elvileg) eljuthatunk a tündérekhez. Ám akiknek ez túl "rózsaszínen" hangzik (egyébként aki elolvassa, az hamar rájön, hogy egyáltalán nem az), az a következő fejezetekben talán örömére lelhet, amikor is a vérfarkasok és a vámpírok kerülnek terítékre. Ismét kicsit gyakorlatiasabb témára rátérve a maszkok rituális használatába nyerünk bepillantást, majd megismerkedhetünk a boszorkányok "compass"-ával (ami nagyon durván fordítva iránytűt jelentene, de itt inkább egy cifra kifejezés a varázskörre), és annak "lefektetési" módjával. A boszorkányi eszközök is sorra kerülnek, valamint a megszentelési módjuk, de még az ünnepnapokról is szó esik. Ekkor egy teljes boszorkánybeavatási szertartás következik, igaz csoportokra írva. Végezetül pedig egy kis csomómágiával és egy másvilágba való átlépéshez használható vezetett meditációval zárul a könyv.


Mint ebből a leírásból is kitűnhet, Mr. Jackson írása koránt sincs tele konkrét varázslatokkal vagy rituálékkal. De nem is hiszem, hogy az lenne a célja, hogy megmondja az embereknek, hogyan kell a boszorkányságot betűre pontosan gyakorolni. Helyette inkább a néprajzi és boszorkányperek adataira támaszkodva egy történelmileg hűbb hozzáállást próbál felvázolni, mint amit Gardner hatása után megszokhatott a nagyközönség. Érdekesnél érdekesebb információkkal van tele a könyv, és épp ez a fő ereje, de egyben a legnagyobb gyengéje is. Sokszor nincs rendesen megmagyarázva, hogy egy-egy néphitbeli motívum mit is takar valójában, így az ember vagy elsiklik felettük, vagy sokszor kell fordulnia Google barátunkhoz és Wiki(pedia) barátnőnkhöz. Ezenkívül egyetlen egy forrásmegjelölés sincs. Egy se. Habár ezt, ha nagyon akarjuk, betudhatjuk annak, hogy ez nem is a tudományos közönségnek lett szánva, de rengeteg helyen élveztem volna, ha felderíthetem, hogy ezt a következtetést meg ugyan honnan vette a szerző. Mert bizony, még ha égbekiáltó tévedések nem is feltétlenül vannak benne, de azért több állításánál is igen csak felszaladt a szemöldököm. Az ördög jeléről szóló részt például teljes marhaságnak tartom, valamint a familiárisok tekintetében is én elég más véleményen vagyok, és még sorolhatnám. De nekem már volt szerencsém olyan néprajzi könyveket is elolvasni ebben a témában, amik akkor még nyomtatás közelébe se kerültek, így talán ezek a melléfogások elnézhetőek. A szertartásai és vezetett meditációi pedig egyáltalán nem rosszak, még akkor is, ha koránt sem az én szájam íze szerintiek.

Összességében tehát, minden hibája ellenére is, én azért egy elég jó tradicionális boszorkányságról szóló könyvnek tartom Mr. Jackson munkáját. Minimális benne az "ezós" behatás, a New Age rózsaszín köde pedig teljesen hiányzik belőle. És még a boszorkányi repülést is végre a helyén kezeli. Ami pedig a magyar olvasóknak is kedvessé teheti, hogy a táltosok is megemlítésre kerülnek benne. Aztán az itt bemutatott boszorkányság az, amely jobbára megtalálható a mai tradicionális boszorkányok önálló munkásságaiban is, ilyen vagy olyan formában, hol elvéve, hol hozzátéve. Tehát ajánlanám ezt minden tradicionális boszorkányság iránt érdeklődőnek, azzal a javaslattal persze, hogy csak kedvcsinálónak és ötletajánlónak vegyék, ne pedig szent írásnak.


Vásárlási lehetőségek:
Bookdepository
Abebooks

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...