2012. július 25., szerda

Csomómágia és mágikus kötések I


Ősi időktől fogva, több kultúrában is, a csomók szimbolikus és mágikus értékeket hordoztak magukban. A népi mágia egyik igen kedvelt eszközének számított; csomókat kötöttek kötelekre, fonalakra, hogy megkössék a mágikus erőket, vagy kioldották azokat, hogy szabadjára engedjenek bizonyos energiákat. Használható ez a módszer emberek, állatok, szellemek, természeti jelenségek és egyéb különféle mágikus erők megkötésére, és/vagy kellő időpontban való elengedésére. Alkalmazható védelemért, de ártó szándékkal is, vagy csak egy már meglévő kötelék bebiztosítására vagy feloldására, de még gyógyításra is.




A csomók szimbolikájáról:
A csomókhoz, hurkokhoz általában baljós jelentés társult, a fogság, a méltatlan halál szimbólumának számítottak.
A csomó (egészen pontosan az abba gabalyodó belek) a Földanya belsőségeit jelképezik. Így kettős szerepe van: mint a földbe temetettek testének megemésztője, és mint a lelküket megkötő kötelék, hogy azok ne térhessenek vissza kísérteni a földre. Épp ezért is alkalmaznak bizonyos csomókat védelmi célokra, az ártó szellemek alvilágban tartása érdekében.
Másrészt, a csomók ez egyesülés és az egység jelképei is.

Történelmi vonatkozások:
A hit abban, hogy bármi, ami valamilyen módon megkötésre utal, vagy valóban megköt valamit, képes ártó hatással lenni emberre, állatra és termésre egyaránt; széles körben ismert volt mind az ókorban, mind a mai modern babonákban.
Már a babilóniaiak is alkalmazták a csomókat mágikus munkákban; azok megkötésével és kikötésével betegségeket gyógyítottak. Egyiptomban is alkalmazták őket, görög-egyiptomi papiruszok maradtak fent, melyeken különféle varázslatokban alkalmazzák őket. A csomók használata a rómaiak mágikus gyakorlataikban is általánosnak számított; többek között pl. szeretők képeit kötötték össze mágikus fonalakkal. Az arab világból, magát Mohamed prófétát is, a feljegyzések szerint, egy rossz szándékú ember egyszer "megkötötte", amely varázslatot majd Gábriel arkangyal segítségével tört meg. Ismertek voltak a csomók a zsidók varázslakatiban is, és a középkori népi varázslás is általánosan alkalmazta őket; a boszorkányok nagy kedvencének tartották.

A mágia működéséről:
Mivel oly sok kultúrában, és oly sok formában maradt fent a csomókkal való varázslás, hogy az alkalmazási módszereiben is sokszor csak a csomók megkötése vagy azok kikötése egyezik. Hadd hozzak most csak két példát erre.
Az angol János királyhoz köthető forrásokból a következő módszer ismerhető meg a használatukra: egy szorosra húzatlan csomón egy bizonyos vágyat, célt mondtak keresztül, és közben lassan szorosra húzzák azt. Az elképzelés az volt e cselekedet mögött, hogy a csomó megfogta, és magában tartotta a célt, hogy az ne halványuljon el, és megmaradjon valóra válni. Ezen praktikák általában bizonyos számú csomó megkötését foglalták magukba (3, 7, 9), a különféle céloknak megfelelő színű fonalakon.
Egy modern leírás is ehhez hasonlóan beszél a csomómágia alkalmazásáról: formázd meg a csomót, anélkül, hogy még szorosra húznád, majd töltsd fel azt mindazzal az erővel, amivel fel szeretnéd ruházni, végül amikor már úgy érzed, nem fér bele több, húzd szorosra a csomót. Ha pedig szükséged van a benne rejlő energiákra, oldd ki a csomót.


Források:
Eleanor L. Harris: Ancient Egyptian Divination and Magic
James R. Lewis: Witchcraft Today: An Encyclopedia of Wiccan and Neopagan Traditions
Frater U. D.: High Magic II: Expanded Theory and Practice
Dixie Deerman, Steve Rasmussen: The Goodly Spellbook: Olde Spells for Modern Problems
Rosemary Guiley: The Encyclopedia of Magic and Alchemy
Jeanette Ellis: Forbidden Rites: Your Complete Introduction to Traditional Witchcraft
Eli Edward Burriss: Taboo, Magic, Spirits: A Study of Primitive Elements in Roman Religion
Donald Tyson: The Demonology of King James I
Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szemadám György: Jelképtá
Joshua Trachtenberg: Jewish Magic and Superstition: A Study in Folk Religion

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...