2011. április 24., vasárnap

Szent György napja

Európa keleti felében tavaszkezdő napnak számított. Akár úgy is lehetne rá tekinteni, mint Beltane keleti megfelelőjére.
Ekkor volt szokás kihajtani az állatokat a legelőkre, egyrészt, mivel úgy tartották, hogy György nap előtt a fű nem nő ki (még akkor se, ha harapófogóval húzzák, ám utána ha furkósbottal verik is kinő), másrészt, mert akkor elapadna a tehén teje. Ehhez a fontos mozzanathoz sok babona és rítus is kötődött, amelyeknek a célja az volt, hogy megvédjék a jószágot mindennemű veszélytől (a vadállatoktól a boszorkányokig). Ezen okból különféle növények ágait használtak a kihajtáskor, pl: tövises, szúrós növények ágait, nyírfa-, körte- vagy mogyoróágat. Levelekkel borított zöld ágakat is alkalmaztak ekkor, amik azt biztosították, hogy mindig legyen zöld táplálék a csordák legelőjén.
Ez a napot a boszorkányok fő napjának is tartották. A néphit szerint éjfélkor összegyűltek a boszorkányok a Szent Gellért-hegyen, enni, inni és mulatozni, egészen az első kakasszóig. Az itt említett hegy nem konkrétan a budai hegy, hanem az ilyen összejöveteleket általánosan Gellért-hegyre járásnak neveztek. Mivel a boszorkányok igen tevékenyek ezen a napon, ezért az elszánt ember képes meglesni őket. Általános módszer volt erre a különféle tárgyakkal való templomba menés (pl: fokhagyma, négylevelű lóhere, fekete tyúk tojása), vagy az éjfélkor, a keresztúton krétával vont körben állás.
A boszorkányok e napi munkálkodásai miatt nagy jelentősége volt a gonoszt távol tartó, védekező eljárásoknak. A boszorkányok távol tartása érdekében tüskés, szúrós ágakat tettek a bejárathoz (pl: kökény, egres, csipkerózsa), esetleg nyírfát vagy bodzát. A betegségek megelőzése is nagy szerepet kapott ezen a napon, amelyhez kedvelt segédeszköznek számítottak a Szent György nap előtt fogott gyíkok (különösen jónak tartották torokbetegségek megelőzésére).
Mint tavaszkezdő nap, a termés megvarázslása is fontos volt ekkor. A termésvarázslások általánosan arra irányultak, hogy megóvják az állatokat és a növényeket a rontástól és távol tartsák tőlük a gonoszt. De a sok védekezés mellet jósoltak is ekkor, főképp az elkövetkező tavaszra vonatkozóan, annak termését, termékenységét illetően.

 Megfelelései

Növények: szúrós növények, kökény, bodza, nyírfa, zsurló, egres, csipkerózsa, ibolyagyökér, fokhagyma, mogyorófa
Állatok: kígyó, gyík, béka, szarvasmarha
Füstölők: tömjén, megtisztító és gonosz űző hatású növények
Használható: védelem a gonosz ellen, bezártságból való kiszabadulás, jóslás, ünneplés, egészség biztosítása, vadállatok elleni védelem, harmatszedés, otthon védelmének a biztosítása

Forrás:
Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...